nem angol, vagy éppen magyar nyelven szólalnak meg a szereplők,
még lehet egy film jó, meg élvezhető is, és ezek mind príma filmek
garantáltan!
*megkérjük a látogatókat, hogy a teremben a székeket csakis
ülőhelynek használják, mert reklamáció érkezett a polgármesteri
hivataltól(köszönjuk)
Régebbi programok oldalt, jobbról ->
Sticker, matrica, lehúzós(flyert nemsikerült nyomni technikai okok
miatt de van stickerünk!
köszönet tmk, www.kezdi.info
____________________________________________
május 8, csütörtök, 19 óra
Cidade de Deus (Isten Városa)(City of God)
2002 Brazil/Francia, színes, dráma
Rendezte: Fernando Meirelles
Szereplők: Phellipe Haagensen, Alice Braga, Alexandre Rodrigues, Douglas Silva, Seu Jorge, Rubens Sabino, Matheus Nachtergaele, Leandro Firmino
http://www.imdb.com/title/tt0317248/
Nincs nagyváros szegénynegyed nélkül, miért épp Rio de Janeiróból
hiányozna a favellák és a külvárosi nyomortanyák hosszú sora?
Ám egy városban, amely a Cukorsüveg hegyről és a felhőket
karcoló Krisztus-szoborról nevezetes, a másik véglet sem lehet
akármilyen. Isten városa, ez a hatvanas években felhúzott külvárosi
negyed a poklok pokla a riói paradicsomban.
Van Egy hely, aminél durvábbat még nem láttál. Van egy gettó,
aminél nincs keményebb. Ha betöltöd a tizennyolcat, itt nem a
felnőttkorba lépsz, hanem máris öreg vagy, férfiként hullsz ki az
anyád hasából, és ritkán töltöd be a huszonegyet, mert mindig jön
egy újabb generáció, egy fiatalabb, egy kegyetlenebb, és a fejedhez
tartja a pisztolyt.
Mellbevágó durvaságú, virtuóz filmnyelvet beszélő brazil szociomozi
a bűn legmelegebb ágyából, az Isten városából.
Két különböző utat bejáró fiú útját követi nyomon 15 éven át,
a hatvanas évek végétől a nyolcvanas évek elejéig. Az egyikből fotós
lesz, a másikból drogdíler.
Kezdetben csak apró rablások és fegyveres fenyegetések zavarták
a rendet, a nyolcvanas évekre azonban a drogbiznisz központja,
bandacsaták színhelye lett: tébolyult, zárt város, ahová a rendőrök
sem igen merészkedtek.
Az Isten városa, egyik legnagyobb nemzetközi fesztiválsiker, ide
kaluzol minket, narrátorul pedig egy olyan srác szegődik mellénk,
aki mindent látott, de szinte semmiben nem vett részt.
Rakéta nem elég agresszív ahhoz, hogy bűnözővé váljon, és nem
elég ügyes, hogy kitörjön a nélkülözésből, ezért inkább csak
sodródik, tervez és megfigyel: elvégre fotós szeretne lenni. Ahhoz
azonban sok vérnek kell elfolynia Isten városa utcáin, hogy Rakéta
fotós is legyen. Arról pedig, hogy a vérengzés beinduljon, a környék
legifjabb és legvadabb utcagyerekei gondoskodnak: elsősorban
Kis Zé, aki szerelmi csalódásait életveszélyes droghálózat és gyilkos
bandahálózat kiépítésével ellensúlyozza. Mire Kis Zé felnő,
a nyolcéves srácok is Uzikkal rohangásznak, és gyilkos sorozattal
torolják meg, ha valaki ferde szemmel nézett rájuk...
Az Isten városa zabolátlan film egy tébolyult vidékről: időben
oda-vissza ugrálunk a hatvanas-hetvenes és nyolcvanas évek
között, villanásnyi jelenetek mutatnak be egy-egy epizódszereplőt,
kíméletlenül gyors a tempó, és közben a kamera sem pihen:
ha kell, háromszor körbepördül a főszereplő körül, ha kell, vágtában
követi az eseményeket. Kiszolgáltatottság, ösztön és erőszak:
robbanóveszélyes elegy, márpedig Fernando Meirelles és Katia Lund
kellőképp felrázza ezt a koktélt. Az Isten városa egyszerre próbálja
lepipálni Tarantinót, Guy Ritchie-t és David Finchert:
a vizuális tűzijáték olykor ugyan öncélúnak tűnik, bombasztikus
forma nyomja el a kíméletlen sztorit - a latin-amerikai újhullám
sikerfilmjét ezzel együtt látni kell. Megtörtént sztorikon alapul:
a híradónak úgysem hinnénk el...
A képek és kameramozgások burjánzása, a 130 perc, mely szinte
végig apró epizódokból épül fel ötpercenként fölemelve és eldobva
figurákat, némileg immunissá tehet a hatásokra a film utolsó
harmadában – de még ez alapján sem kérdőjelezhető
meg: a szociomozik egyik filmtörténeti alapműve bukkant elő a
Copacabanán túlról.
hiányozna a favellák és a külvárosi nyomortanyák hosszú sora?
Ám egy városban, amely a Cukorsüveg hegyről és a felhőket
karcoló Krisztus-szoborról nevezetes, a másik véglet sem lehet
akármilyen. Isten városa, ez a hatvanas években felhúzott külvárosi
negyed a poklok pokla a riói paradicsomban.
Van Egy hely, aminél durvábbat még nem láttál. Van egy gettó,
aminél nincs keményebb. Ha betöltöd a tizennyolcat, itt nem a
felnőttkorba lépsz, hanem máris öreg vagy, férfiként hullsz ki az
anyád hasából, és ritkán töltöd be a huszonegyet, mert mindig jön
egy újabb generáció, egy fiatalabb, egy kegyetlenebb, és a fejedhez
tartja a pisztolyt.
Mellbevágó durvaságú, virtuóz filmnyelvet beszélő brazil szociomozi
a bűn legmelegebb ágyából, az Isten városából.
Két különböző utat bejáró fiú útját követi nyomon 15 éven át,
a hatvanas évek végétől a nyolcvanas évek elejéig. Az egyikből fotós
lesz, a másikból drogdíler.
Kezdetben csak apró rablások és fegyveres fenyegetések zavarták
a rendet, a nyolcvanas évekre azonban a drogbiznisz központja,
bandacsaták színhelye lett: tébolyult, zárt város, ahová a rendőrök
sem igen merészkedtek.
Az Isten városa, egyik legnagyobb nemzetközi fesztiválsiker, ide
kaluzol minket, narrátorul pedig egy olyan srác szegődik mellénk,
aki mindent látott, de szinte semmiben nem vett részt.
Rakéta nem elég agresszív ahhoz, hogy bűnözővé váljon, és nem
elég ügyes, hogy kitörjön a nélkülözésből, ezért inkább csak
sodródik, tervez és megfigyel: elvégre fotós szeretne lenni. Ahhoz
azonban sok vérnek kell elfolynia Isten városa utcáin, hogy Rakéta
fotós is legyen. Arról pedig, hogy a vérengzés beinduljon, a környék
legifjabb és legvadabb utcagyerekei gondoskodnak: elsősorban
Kis Zé, aki szerelmi csalódásait életveszélyes droghálózat és gyilkos
bandahálózat kiépítésével ellensúlyozza. Mire Kis Zé felnő,
a nyolcéves srácok is Uzikkal rohangásznak, és gyilkos sorozattal
torolják meg, ha valaki ferde szemmel nézett rájuk...
Az Isten városa zabolátlan film egy tébolyult vidékről: időben
oda-vissza ugrálunk a hatvanas-hetvenes és nyolcvanas évek
között, villanásnyi jelenetek mutatnak be egy-egy epizódszereplőt,
kíméletlenül gyors a tempó, és közben a kamera sem pihen:
ha kell, háromszor körbepördül a főszereplő körül, ha kell, vágtában
követi az eseményeket. Kiszolgáltatottság, ösztön és erőszak:
robbanóveszélyes elegy, márpedig Fernando Meirelles és Katia Lund
kellőképp felrázza ezt a koktélt. Az Isten városa egyszerre próbálja
lepipálni Tarantinót, Guy Ritchie-t és David Finchert:
a vizuális tűzijáték olykor ugyan öncélúnak tűnik, bombasztikus
forma nyomja el a kíméletlen sztorit - a latin-amerikai újhullám
sikerfilmjét ezzel együtt látni kell. Megtörtént sztorikon alapul:
a híradónak úgysem hinnénk el...
A képek és kameramozgások burjánzása, a 130 perc, mely szinte
végig apró epizódokból épül fel ötpercenként fölemelve és eldobva
figurákat, némileg immunissá tehet a hatásokra a film utolsó
harmadában – de még ez alapján sem kérdőjelezhető
meg: a szociomozik egyik filmtörténeti alapműve bukkant elő a
Copacabanán túlról.
Trailer City f God:
_____________________________________________
május 15, csütörtök, 19 óra
Cidade dos Homens (Emberek Városa)
(City of MEN)
2007 Brazil, színes, dráma
Rendezte: Fernando Meirelles
Szereplők: Douglas Silva, Darlan Cunha, Jonathan Haagensen, Rodrigo dos Santos, Camila Monteiro, Naima Silva, Eduardo 'BR' Piranha, Luciano Vidigal, Pedro Henrique
http://www.imdb.com/title/tt0870090/
Talán nem túlzás azt állítani, hogy az új évezred egyik legjobb filmje
volt a 2002-es Isten városa. A brazil utcák brutális hétköznapjai
még számtalan hasonlóan ütős sztorival ellátták a készítőket,
így nem csoda, hogy szinte rögtön készült a folytatás tévésorozat
formájában. A City of Men (Az emberek városa) 4 évadot ért meg
és egyik főszereplőjét, Douglas Silvát még Emmy-díjra is jelölték
érte. Silva figurája áll a középpontjában a tévésorozat
folytatásának tekinthető új mozifilmnek is, ami szintén
a City of Men címet viseli.
A film központi témája az apaság és két 18 éves fiú sorsát követi.
Egyikük maga lesz idejekorán apa, így nagyban meg kell változtatnia
életét, míg barátja amiatt szenved, hogy nem ismerte soha a saját
apját, ezért keresésére is indul. A narratíva az Isten városá-hoz
képest sokkal egyszerűbb és lineárisabb, de a fogadtatás a londoni
filmfesztiválon hasonlóan pozitív volt. Az Isten városa (Oscarra is
jelölt) rendezőjét, Fernando Meirellest időközben bekebelezte
Hollywood; Az elszánt diplomata után épp mostanában fejezte be
második amerikai filmjét, a Blindness-t Julianne Moore-ral és
Gael García Bernallal.
Akinek tetszett az előző film nemfog csalódni a 2007 es Emberek
Városában sem, mindenképpen érdemes megneézni!
Trailer City of Men:
_____________________________________________ május 22, csütörtök, 19 óra
The Constant Gardener
(Az Elszánt Diplomata)
2005,UK/GER, színes, dráma
Rendezte: Fernando Meirelles
Szereplők: Ralph Fiennes, Rachel Weisz, Hubert Koundé, Danny Huston, Daniele Harford
http://www.imdb.com/title/tt0387131/
Az elszánt diplomata (The Constant Gardener) egy 2005-ben készült,
Oscar-díj, BAFTA-díj és Golden Globe-díj nyertes brit filmdráma,
John le Carré azonos című regénye alapján.
Észak-Kenyában meggyilkolják Tessa Quayle politikai aktivistát.
A nyomok szenvedélyből fakadó, erős felindultságban elkövetett
bűntényre utalnak. Az asszony férje, a szelíd temészetű Justin,
a Brit Kormány-megbízotti Hivatal munkatársa életében először
cselekvésre szánja el magát. Lelkiismeret-furdalástól űzve, és a
felesége hűtlenségéről szóló pletykáktól megrendülten beleveti
magát a nyomozásba, hogy megtudja, mi történt. Hamarosan
összeesküvés nyomára bukkan, amely már eddig is ártatlan életeket
követelt, és most már az ő életét is fenyegeti.
Fernando Meirelles rendező így beszél: "Az a lehetőség, hogy a
gyógyszeriparral foglakozzam, csak egyike volt három fontos
elemnek, amelyek arra sarkalltak, hogy megrendezzem a filmet.
Egy másik fontos tényező volt annak lehetősége - a döntés - hogy
Kenyában forgassunk. Harmadszor pedig, hangsúlyozom, hogy ez
alapjában véve egy végtelenül eredeti szerelmi történet is; egy férfi
története, aki feleségül vesz egy sokkal fiatalabb nőt, és csak
miután az asszony már meghalt, szeret bele igazán. Akkor kezdi
keresni,mikor már elvesztette. Ez egy gyönyörű történet, amelyet
- éppen csak leheletnyit - az egzisztencialista életérzés is
megérintett." A film alkotói megalapították a Constant Gardener
Trust-ot (Elszánt Diplomata Alapítvány), hogy biztosíthassák az
alapvető tanulmányokat e két falu környékén. Weisz, Fiennes és
le Carré mind a jótékonysági szervezet pártfogója.
A film, amelyet a világ négy sarkából verbuválódott, igazi filmes
tehetségek összmunkája varázsolt a filmvászonra, kitűnő aránnyal
ötvözi a kalandot, a társadalmi kérdéseket feszegető komolyságot
és az érzelmeket.
Trailer The Constant Gardener:
_____________________________________________
május 29, csütörtök, 19 óra The English Patient(Az Angol Beteg) 1996, USA,színes, dráma
Rendezte:Anthony Minghella
Szereplők: Ralph Fiennes, Juliette Binoche, Willem Dafoe, Kristin Scott Thomas, Naveen Andrews
http://www.imdb.com/title/tt0116209
Az angol beteg (The English Patient) című film 1996-ban készült
Michael Ondaatje könyve alapján, Anthony Minghella
rendezésében kilenc Oscar-díjat nyert. Ondaatje maga is dolgozott a
filmkészítőkkel.
A film a II. világháború vége felé játszódik. Hana, az ápolónő
súlyosan sebesült férfit helyez el egy toscanai romos kolostorban.
Hana azt hiszi, átok ül rajta. A háborúban elszenvedett traumatikus
élmények hatására retteg attól, hogy akit megszeret, az halálra van
ítélve. A beteg nem emlékszik semmire. Személyazonosságának
egyetlen kulcsa egy személyes levelekkel, térképekkel és fotókkal
telerakott könyv, amit nála találtak. Hana olvasni kezdi betegének
a könyvet, és a szinte felismerhetetlenségig összeégett férfi
emlékezni kezd. Alig telik el néhány pillanat, s Gróf Almásy
Lászlóknét látjuk viszont. A híres magyar nyelvész és kutató tagja
volt egy háború előtti expedíciónak, mely addig föltérképezetlen
sivatagokat járt be.
Az expedícióhoz egy nemrég házasodott angol arisztokrata pár is
csatlakozik. Katherine, az ifjú feleség tudós és festő, a félelmet
nem ismeri. A zárkózott Almásyra nagy hatást gyakorol az asszony.
Az érzés kölcsönös, s bár mindketten megpróbálnak gátat vetni
vonzalmuknak, tehetetlenek a szerelem erejével szemben. Amikor
egy váratlan baleset elszakítja kettejüket az expedíció többi
tagjától, szenvedélyes viszonyba ezdenek, mely katasztrófális
következményekkel jár mind rájuk, mind környezetükre nézve.
A film zenéje pedig Sebestyén Márta dalára épül.
Trailer English Patient:
